Cékla és sütőtök – ez a két zöldség, amit à la nature, egy csipetnyi só nélkül is imádok. Ez az a két zöldség, amelyre csak szerencsés csillagállás idején lehetett bukkanni a kantoni piacon. Azon a piacon, ahova piac-imádóként lelki békém megőrzése érdekében hetente kétszer elbicikliztem. Imádtam a színkavalkádot, a napsárga mangó, a fürtökben lógó licsi, a rózsaszín sárkánygyümölcs, a mélyzöld brokkoli és okrahalom látványát. Döbbenettel figyeltem, hogy a tojást és a húst a 36 fokos melegben is hűtő nélkül tárolják, de hongkongi barátnőm az élő példa rá, hogy ilyen feltételek mellett tárolt hús fogyasztásával is vígan lehet éldegélni lassan négy évtizede, úgyhogy félretettem Európában kialakított közegészségügyi mércémet. Szieszta idején némileg akadályoztatott volt a vásárlás; eladók sora aludt kempingágyakon a fejük felett lógó lapocka vagy csülök alatt – a szaunajellegű melegben a férfiak gyakran nyakig felhúzott pólóval.
A piacot körülvevő szolgáltató egységeket szintén imádtam a hangulata miatt: bambuszedényben gőzölt húsos és babkrémes gombócokat kínáló kifőzdékben mini műanyagszékeken férfiak ücsörögtek, masszázsszalonok mellett apró boltok sorakoztak elképesztő teaválasztékkal, és ott volt még a fiatalabb korosztály kedvence, a juice-stand jéghideg guava, mangó- és lime-italokkal. A képhez tartozott még az apró erkélyeken tárolt gigászi mennyiségű zöld növény az egyébként is egész évben mélyzöld fákkal tarkított utcákon.
Visszatérve a kályhához két zöldség volt, amit nem kaptam Kantonban: sütőtököt és céklát. Mindkettő nagy kedvencem volt, nemcsak az íze miatt, hanem mert jó kis őszi-téli hangulatot varázsol a konyhába. Ez a hangulat az időjárás jóvoltából egyébként is elmaradt a szubtrópusi Dél-Kínában: november végén enyhült a 33-36 fokos meleg és a hozzájáró 88%-os páratartalom. A leghidegebb a januári 10 fok volt.
Mivel itt az isztambuli piacok roskadoznak a céklától és a sütőtöktől, hirtelen felindulásból készítettem ezt az illat ihlette salátát, amelynek a színe végképp lenyűgözött – az illat még inkább, mert időhiány miatt egyszerre sütöttem meg a céklát a sütötökkel, úgyhogy a lassan itt is beköszöntő ősz – jelenlegi 20 fokkal – megjelent a konyhámban is.
Hozzávalók:
- 25 dkg sütőtök
- 3 fej cékla
- Maroknyi bébispenót
- 15 dkg quinoa
- 2 kanál, apróra morzsolt fetasajt
- 2 kanál gránátalma
- 1 kanálnyi tökmag
- Pici koriander
Öntet:
- 1 kisebb citrom leve
- 4 kanál olívaolaj
- 1 teáskanál mustár
- 2 teáskanál méz
- Só
Miután a konyhát elárasztottam az isteni őszi illatokkal, egy tál aljára leterítettem a bébisóskát, majd a főtt quinoát. Feldaraboltam a céklát és a sóskát, megszórtam egy kis fetasajttal, tökmaggal és gránátalmával. A színvilág összhangja miatt pedig a tetejére tettem egy kis koriandert. Az öntethez összekevertem a fenti alapanyagokat.
És a végeredmény:
